Sugárvédelmi Laboratórium

     Laboratóriumvezető:

      Pázmándi Tamás

      Tel: +(36-1)-392-2291

      Fax: +(36-1)-395-9293

      E-mail: pazmandi.tamas@energia.mta.hu

 

 

Sugárvédelmi Laboratórium feladata egyrészt az atomerőművi légköri kibocsátások modellezése és a folyamatok szimulálása, másrészt nukleáris létesítmények biztonsági elemzése során az aktivitások terjedésének és a légköri kibocsátások környezeti hatásainak számítása. A laboratórium keretei között folyik az űrkutatási célú elektronikai és ezen belül dozimetriai eszközök fejlesztése.

Radioaktív szennyeződések légköri terjedésének számítása

A SINAC légköri terjedésszámító program második generációs változatának fejlesztése 2012-ben befejeződött. A SINAC környezeti szimulátor programrendszer segítségével az atomerőművi balesetek során a légkörbe kibocsátott radioaktív anyagok terjedése modellezhető. Egy feltételezett vagy ténylegesen bekövetkező kibocsátás esetén szükséges a légkörbe jutó radioaktív szennyeződés viselkedésének pontos ismerete. A SINAC programrendszer lehetővé teszi a kiülepedés becslését, a kialakuló dózisok elemezését és a várható egészségi hatások előrejelzését. A program javaslatokat tesz a bevezetendő óvintézkedésekre, kiszámítja azok hatásait, így könnyen összehasonlíthatóvá válnak a különböző forgatókönyvek alapján végzett szimulációk. A program számos fejlesztésen esett át az elmúlt években, a felhasználói igényeknek, valamint a hazai és a nemzetközi sugárvédelmi ajánlásoknak, szabályzásoknak megfelelően. 2009. közepén fogalmazódott meg igényként a felhasználó Országos Atomenergia Hivatal részéről a SINAC program fejlesztési irányának átgondolása, és a napjaink számítástechnikai lehetőségeit kihasználó új programverzió elkészítése. Az utóbbi évek fő fejlesztési célja tehát egy egyszerűen használható, rugalmas szerkezetű szoftver megalkotása volt, ami a többi, nemzetközi összefogásban készült hasonló programmal összevethető eredményeket ad.

Űrdozimetria

A Nemzetközi Űrállomás (International Space Station – ISS) fedélzeti dozimetriájának területén zajló nemzetközi együttműködések folytatódtak a 2012-es évben is. Az Űrdozimetriai Kutatócsoport számos közösen megvalósított környezeti és személyi dozimetriai projektben vett részt az orosz Orvosbiológiai Problémák Intézetével (DoseMap, BioTrack), az Európai Űrügynökséggel (DOSIS-3D) és a Japán Űrkutatási Ügynökséggel (Matroshka-2B-KIBO). Mindezek mellett a Pille-MKS termolumineszcens dózismérő rendszer adatainak kiértékelése is folytatódott.

A 2012-es év során felbocsátásra került és megérkezett az ISS Colombus moduljára az elmúlt években kifejlesztett TriTel űrdozimetriai detektorrendszer egy példánya. Amint az első néhány nap mérési adatainak előzetes feldolgozása elkezdődött, bebizonyosodott, hogy a TriTel értékes, jó időfelbontású adatokat szolgáltat az alacsony földkörüli pályán uralkodó sugárzási tér jellemzőinek becsléséhez. Továbbá a TriTel és Pille dózismérő rendszerekkel újabb mérések valósultak meg a BEXUS-14 magas légköri ballon fedélzetén.

A kutatócsoport a korábbi évekhez hasonlóan 2012-ben is nyomon követte a 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstökös megfigyelésére és megközelítésére tervezett Rosetta űrszonda működését.

A laboratórium munkatársai