Rosetta űrszonda aktiválása . . .

2014. január 20.  Az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) 2004. március 2-án indította útnak a Rosetta űrszondát, melynek célja, hogy közelről vizsgálja a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst. Ez lehet az első olyan űreszköz, amely egy üstökös felszínén helyszíni méréseket végez és fényképeket készít. A szonda egy keringő- és egy leszállóegységből áll, a tervek szerint utóbbi 2014 novemberében ereszkedik le az üstökös felszínére, és ott egy éven keresztül vizsgálatokat végez.
A szondát 2011-ben kikapcsolták (hibernálták), mert olyan messze került a Naptól, hogy annak energiája nem lett volna elegendő működésének biztosításához. A menetrendnek megfelelően a szondát 2014. január 20-án, több mint két éves „alvás” után ismét aktiválták. A Rosetta-programban résztvevő hazai kutatók ebből az alkalomból a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen előadássorozatot és kiállítást szerveztek.
A múzeum Semsey Andor előadóterme a rendezvény kapcsán teljesen megtelt, a szervezők összesen több mint 100 résztvevőt számoltak be. Az eseményen az írott és az elektronikus sajtó is képviseltette magát. A rendezvényt Dr. Both Előd (Magyar Űrkutatási Iroda) előadása nyitotta meg, aki a Rosetta programban való jelentős magyar részvételről beszélt. Ezt Dr. Kereszturi Ákos (MTA CsFK) előadása követte a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösről. Dr Szegő Károly (MTA Wigner FK) a Rosetta misszióról tartott előadást, majd Apáthy István (MTA EK) a Rosetta leszállóegységén helyet foglaló kísérleteket ismertette, kiemelve a DIM por- és az SPM töltött részecske-detektort, melynek fejlesztésében és megépítésében a KFKI AEKI mérnökei és kutatói is aktívan részt vettek. Dr. Szalai Sándor (SGF Technológia Fejlesztő Kft.) a leszállóegységnek a KFKI RMKI és az SGF Kft. által fejlesztett hibatűrő fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépét ismertette. A leszállóegységnek a BME mérnökei által tervezett  fedélzeti energiaellátó és -elosztó rendszeréről Dr. Szabó József (BME) tartott előadást. A hivatalos programot Dr. Horváth Ákos az MTA EK főigazgatójának szavai zárták, aki a világűr szélsőséges körülményei között üzemelő berendezések fejlesztése során nyert tapasztalatok földi hasznosításáról beszélt rámutatva arra, hogy a nukleáris iparban, akár csak az űrtechnikában hasonló, nagy megbízhatóságú rendszerekre van szükség.
A Rosetta központi számítógépének nem tervezett újraindulása miatt a rendezvény idején ugyan még nem érkezett meg a várva várt jel az űrszondától, de a kora esti órákra már igen. Az automatikus aktiválás sikeres volt; az anyaszonda alrendszereinek működésében a hibernálást megelőző állapothoz képest nem történt változás. A következő jelentősebb mérföldkőre, a tudományos műszerek beüzemelésére 2014 tavaszán kerül sor.   (További részletek az  => mta hireinél és az => mttmuzeum blogjan)