Rövid történet

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont 2012. januárjában jött létre két korábbi kutatóintézet, az MTA Izotópkutató Intézet és az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet alapjain.

MTA KFKI AEKI

Az MTA KFKI AEKI tevékenysége az 1950-es években kezdődött, a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) keretei között. Az intézet 1992. január elsejétől lett önálló, fő tevékenysége alap és alkalmazott kutatás végzése az atomenergia területén. A kísérleti munka mindig meghatározó volt. Az ötvenestől a nyolcvanas évekig számos kritikus rendszeren folytak reaktorfizikai kísérletek. A ma is folyó termohidraulikai kísérletek a hetvenes években kezdődtek egy VVER erőművet modellező hurkon. A kisléptékű súlyos baleseti kísérletek a kilencvenes évek eleje óta folynak.

Az AEKI közel kétszáz kutatót, segéderőt és más alkalmazottat foglalkoztatott, ebből kb. 100 fő kutató. Az AEKI legfontosabb kutatási területei a reaktor fizika, termohidraulika, fűtőelemviselkedés, anyagtudomány, informatika bázisú tevékenység (szimulátorok építése, reaktor zóna adatgyűjtők fejlesztése stb.) sugár- és környezetvédelem, nukleáris elektronika, kémia.

Az AEKI főkonzulense a Paksi Atomerőmű Zrt-nek, fontos szerepe volt és van az atomerőmű élettartam hosszabbításában, teljesítménynövelésében és a biztonságnövelő intézkedések kidolgozásában.

Az Intézet tevékenységének fő irányai:

  • az atomerőművek hatásfokának és biztonságának a növelése,
  • az élettartam hosszabbítás és
  • a negyedik generációs atomerőművek fejlesztésére létrejött nemzetközi együttműködésekben való részvétel. Az Intézet prioritásai közé tartozott a kísérleti tevékenység. 

Az Intézet üzemelteti a 10 MW-os Kutatóreaktort, amely Budapesti Kutatóreaktor néven fogadja az európai kutatókat neutronfizikai alap és alkalmazott kutatások végzésére. A kutatóreaktor ellátja Magyarországot radioaktív izotópokkal, amelyeket elsősorban a gyógyászat területén használnak fel.

MTA IKI

Magyarországon 1954-ben indult meg a radioaktív izotópok rendszeres felhasználása a Szovjetunióból importált izotópokkal. Ezek kezelésére és nyilvántartására 1959. aug. 1-jével Izotóp Elosztó Intézetet alapítottak, az intézet neve 1961-ben lett Izotóp Intézet. 1967. január 1-jével az intézet az MTA felügyelete alá került. Az intézet létszáma a nyolcvanas évek közepén érte el a csúcsot, mintegy 430 munkatárssal. A kereskedelmi tevékenység elkülöní­tésére 1984-ben egy leányvállalat (IZINTA) vált ki az intézetből, kb. 50 fővel. (A leányvállalat Kft formában napjainkban is működik.) 1993. január 1-ével az eredeti intézet két Laboratóriumából Kft alakult (Izotópintézet Kft) 180 munkatárssal, a másik rész, mintegy 150 fővel, kutatóintézetként továbbra is az MTA kötelékében maradt. 1998 - 2005 között az Intézet a Kémiai Kutatóközpont részeként működött. Az MTA 2005-ös közgyűlése visszaállí­totta az intézet független státuszát, 2006-2011 között önálló kutatóintézet volt. Az intézet az egyik Technikai Támogató Intézménye az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH), mellyel hosszútávú Együttműködési Megállapodást is kötött.